Blog // Személyesen // A nap, amikor Mrs lettem

- Szerző
Tóth Lisy - Fotó
Járdány Bence
Amikor blogolni kezdtem a legnehezebben talán azt szoktam meg, hogy ez egy igen személyes műfaj, ahol legalább annyira helye van a személyes véleménynek és élményeknek, mint a hír értékű infóknak. Az elmúlt hónapokban kicsit eltűntem. Sok változás történt az életemben, így minden szabad energiámat ezekre fordítottam. És talán meg kellett érnie bennem az ihletnek is, hogy életem egyik legbensőségesebb eseményéről írjak. Visszagondolva témám is alig lett volna, mert az elmúlt hónapok minden minden szabad pillanatát az esküvőszervezés kötötte le. Igen, a nagy hír, hogy Husband2Be „előléptetést kapott”, ezentúl már „csak” H, vagyis Husband J.
Most hihetetlenül furcsa, hogy az egész álmodozás, tervezés, szervezés és megvalósítás időnként fáradtságos, máskor vicces és megható, de végig intenzív és boldog időszaka már mögöttünk van. Ezért is jutott eszembe, hogy néhány bejegyzéssel jó lenne kicsit konzerválni ezt az időszakot. Aztán ki tudja hátha közöttetek is akadnak olyanok, akiknek hasznosak lesznek egy multikulti, részben do-it-yourself esküvő tapasztalatai. Azoknak sem kell aggódniuk akiket az esküvős téma nem annyira hoz lázba, mert dekort, dizájnt és gasztrot érintő posztok is lesznek.
De előtte máris a közepébe vágnék! A terjengős leírások helyett – amelyek a szüleimen kívül valószínűleg mindekit elijesztenének – összeszedtem a legjobb, legboldogabb, legmeghatóbb, legviccesebb pillanatokból egy csokorra valót. Avagy emlékmorzsák a napról, amikor Mrs. lettem.
1. 8 órát aludni, majd arra ébredni, hogy a dekorosunk meghozta az álomszép menyasszonyi csokromat és egyéb kiegészítőket.
2. Reggeli kávézás a teraszon egyedül, az éjszakai vihar utáni simogató napsütésben.
3. A fürdőszobában csendben szépülni a fodrásszal, miközben hallom, hogy lassan megtelik a lakás.
4. A templomhoz megérkezve teljesen elérzékenyülni a kocsiban, amikor a koszorúsgyerekek észrevesznek és már messziről integetnek.
5. Apuval az oltárig sétálni, közben bármerre nézek az életünk legfontosabb szereplőinek mosolyát látom.
6. H2B reakciója, amikor találkozik a tekintetünk <3
7. Gábor Atya meglepetés beszéde.
8. A helyszínre vezető út a természetben, ami olyan volt, mint egy virágos alagút.
9. Hálásnak lenni Amigonak, aki a kreatív fotózáson nem hagyta, hogy szomjan haljunk és Dórinak, aki befújt szúnyogriasztóval a kerti szertartás előtt.
10. Bevonulás szikrázó napsütésben, miközben úgy éreztem magam, mintha egy szuperromantikus film főszereplői lennénk.
11. A saját magunk által írt fogadalmaink elmondása.
12. A szülőköszöntő utáni ölelések.
13. Az első tánc után érezni, hogy itt bizony hatalmas buli várható (és tényleg :D).
14. A vacsora alatt megállni egy pillanatra és próbálni elraktározni hosszú-hosszú évekre azt a mámorító érzést, ami átjár.
15. Látni, hogy a nemzetközi desszertasztal ötletünk minden várakozásunkat felülmúlta.
16. Éjféli pálinkázás a koszorúslányokkal és groom mate-ekkel.
17. Élvezni, hogy a ruhámban szabadon mozoghatok és közben áttáncolni az egész éjszakát.
18. Alig pár óra alvás után együtt reggelizni a családunkkal és barátainkkal.
KOMMENTEK
4 komments for Személyesen // Blog // A nap, amikor Mrs lettem
Pingback: Love Story esküvő - Lisy Writes
Pingback: Esküvői tükröm tükröm - Lisy Writes
Pingback: Hogyan szervezzünk multikulturális esküvőt - Lisy Writes
Pingback: Új fejezet kezdődik, új kontinensen, Ausztrália jövünk - Lisy Writes