Névjegy

Kíváncsi természetű vagyok, aki soha nem fogy ki a kérdésekből. Javíthatatlan álmodozó, aki akkor is hisz abban, hogy a lehetetlen nem létezik, ha minden észérv ellene szól. Fáradhatatlan élménykereső, aki igyekszik mindennap az örömöt választani. Szabadúszó újságíróként és bloggerként dolgozom, magyarul és angolul írok. Cikkeim és posztjaim témái aktuális eseményekhez, életmódhoz, gasztronómiához, kultúrához, lélekhez és utazáshoz kapcsolódnak. De közel áll hozzám az interjú műfaja is.

» Hiszem, hogy

… a reggeleknek öt perccel később kellene kezdődniük

… a nap bármely pillanata alkalmas arra, hogy sült krumplit együnk

… minden ember történetéből tanulhatunk valamit

… a közös étkezés összehozza az embereket

… az utazás az élet legjobb iskolája

… hallgatnunk kell a megérzéseinkre

… a fényképezés: meglátni a részben az egészet, az egészben a részt, megfogni a pillanatot

… úgy érdemes táncolni, mintha senki se nézne

» Idővonal

18 év Budapesten – végtelen átbiciklizett, átgörkorizott délutánok a barátokkal; a kamaszkor túlélése; hagyni, hogy a Nagymamám elkényeztessen házias, egyszerű és isteni finom ételekkel; egy párizsi kirándulás alkalmával menthetetlenül beleszeretni a francia nyelvbe

4,5 év Szegeden – az első leckék főzésből, mosásból, és abból, hogyan vigyázhatok magamra; felejthetetlen munkatapasztalatok gyűjtése a Sziget Fesztiválon; angol bölcsész és tanári diploma megszerzése a Szegedi Tudományegyetemen; kiélvezni a kollégista lét minden pillanatát; soha ki nem hagyni egy Fapumabulit; önkéntes munkát végezni az AEGEE számára (Európai Hallgatók Egyesülete); és végleg beleszeretni az utazásba az olcsó, hátizsákos túrák során

9 hónap az Egyesült Királyságban – elsajátítani a PR alapjait a Bedfordshire Egyetemen; megtanulni hogyan kell lóherét rajzolni a sörhab tetejére a Guiness felszolgálása előtt; megtalálni a legkedvesebb helyeket Londonban és környékén; hallgatni arra a belső hívásra, ami azt súgja, hogy költözzek egy apró, mediterrán szigetre a Földközi-tenger szívében

közel 3 év Máltán – a szakdolgozatom megírása; angol tanítás egy máltai nyelviskolában; súlyos tengerfüggőség kialakulása; túlélni a nyirkos teleket központi fűtés nélkül; sok nemzetiséggel találkozni a világ minden pontjáról és rájönni, hogy az igazi barátságnál a távolság nem sokat számít; megtanulni együtt élni az éjszakai műszakokkal egy online póker cégnél és hihetetlenül örülni, amikor partnerkapcsolatok menedzserévé léptetnek elő; lediplomázni búvárkodásból és standolásból; megerősíteni a tényt, hogy akkor találkozunk „az Igazival”, amikor arra a legkevésbé számítunk.

3 év Budapesten, ahol az óra továbbketyeg – a Sanoma Médiaakadémia kurzusával megvalósítani azt a régi álmot, hogy újságíró legyek; írni és szerkeszteni olyan magazinok számára, mint az Elle, a Marie Claire, a Maxima, a Nők Lapja Egészség, a Nők Lapja Évszakok vagy a Wellness; Budapest arcainak (újra) felfedezése; egy nagyon-táv-kapcsolat után a közös életünk elkezdése „az Igazival”; rengeteg tervezéssel és munkával létrehozni ezt az oldalt

blogger

Mindennapi életünk során rengeteg olyan apró vagy akár nagyobb történéssel találkozunk, amely új nézőpontot adhat. Amitől egy rossz nap hirtelen jóra fordulhat. Ami boldogabbá tehet bennünket. Ami inspirálhat, taníthat vagy formálhat bennünket olyan módon, ahogy soha nem gondoltuk volna. Régóta szeretettem volna egy olyan blogot létrehozni, amely ezeknek az élménymorzsáknak a gyűjtőhelye lehet. Ahol egyszerre kaphatnak helyet az emberekről és helyekről szóló történetek, a kulináris és kulturális kalandozások, a könnyedebb és mélyebb beszélgetések. Szeretnék bekukkantani a kulisszák mögötti világba és kívülről-belülről felfedezni azt. A blogon emberekről (interjúk), életmódról, ételekről, kultúráról (színház, film, zene, könyv, stb.), lélekről és utazásról szóló posztokat találsz. Nagyon szeretek fényképezni, így amikor csak tehetem a posztokat a saját képeimmel illusztrálom.

» Lélek – Mi foglalkoztat?

Amióta az eszemet tudom érdekel a lélek működése, az, hogy mi mozgat bennünket. Az életünknek az az oldala, ami talán a legtöbb ember számára láthatatlan, mégis a leginkább meghatározza cselekedeteinket, és azt, kik is vagyunk valójában. Például bizonyos kapcsolatok miért nem működnek? Mit tanítanak nekünk a családtagjaink? Vagy hogyan győzhetjük le az internetfüggőséget? A blog lélek rovatában belső világunk ihlette gondolataimat olvashatod.

» Konyha – Mit főzöl ma?

Imádom, hogy egy olyan országból származom, ahol a négy évszaknak köszönhetően egész éven át változatos hozzávalók palettája áll a rendelkezésünkre, hogy egészséges és finom falatokat alkossunk belőlük. És imádom a slow food élményt: a heti bevásárlásokat a piacon, amikor friss, helyi és minőségi (ami nem feltétlenül egyenlő a drágával!) termékekre vadászhatok, majd a zsákmányból szívmelengető ételeket készíthetek. Minden igyekezetem ellenére is előfordul azonban, hogy túl elfoglalt vagyok vagy nincs főzős hangulatom. Szerencsére ezekben a pillanatokban a jövendőbeli férjem (akire innentől kezdve nemes egyszerűséggel husband to be, azaz H2B-ként utalok) jön és varázsol egyet a konyhában. A blog konyha rovatában saját receptek (magyar és máltai ízvilágú ételek időnként ázsiai beütéssel), szakácskönyvekből/magazinokból vett kedvenc és kipróbált ételek, egy adott szezon/ünnep/anyagi keret által inspirált menük kerülnek terítékre. Ui: néhány bejegyzés témáját pedig a városi kóstolgatások tapasztalatai adják majd.

» Utazás – Merre tartasz ma?

Soha nem oltottak be az utazás imádata ellen, így történhetett, hogy már egészen fiatalon megfertőződtem és máig nem sikerült kigyógyulnom belőle. Az egyetemi éveim alatt, az AEGEE-nek (Európai Hallgatók Egyesülete) köszönhetően, több európai kultúráról szereztem személyes tapasztalatot. Az olcsó, hátizsákos diáktúrák, – amelyeknek volt hogy egyedül, máskor barátokkal vágtam neki– ablakot nyitottak a világra. Imádom azt a bizsergető érzést, ami egy ismeretlen helyre érkezve jár át – amikor minden új, és úgy tudunk a körülöttünk lévő világra tekinteni, mint egy gyerek. Kétszer éltem külföldön, ami megtanított arra, hogyan kell újrakezdeni és mindent az alapoktól ismét felépíteni. Ez volt a legjobb módja annak is, hogy még jobban megismerjem önmagam, felfedezzem, mire vagyok képes és ráébredjek, mi magunk vagyunk azok, akik a saját határainkat meghúzzuk. Nyolc évvel ezelőtt egy egyetemi lap számára kezdtem el úti anyagokat írni. Azóta számos magazin számára készítettem utazási témájú cikkeket. Nem számít, hogy munkából vagy szórakozásból kelek útra, mert minden alkalommal a világ egy újabb szeletét fedezem fel. A blog utazás rovatában kétféle posztot találsz. Először helyiként szeretném megmutatni Budapest, Magyarország és Málta kihagyhatatlan szépségeit és az eldugottabb, különleges helyeit. Másodszor, mint utazó szeretném megosztani az élményeimet a leghíresebb nevezetességektől a járatlan utakig.

» Kult-on– Mit csinálsz ma?

Ha látok egy megindító színházi előadást, hallok egy zseniális koncertet, megnézek egy nagyszerű filmet vagy olvasok egy eszméletlenül jó könyvet – mindig azt kívánom magamban, bárcsak leülhetnék beszélgetni azokkal, akik ezt létrehozták. Szeretném tudni, hogy mit éreztek? Mit gondoltak? Honnan jön az a különleges képességük, hogy a hatásukra libabőrösek leszünk? Milyenek a mindennapi életben? A blog kult-on rovatában izgalmasnak ígérkező programokat (könyv, színház, film, zene stb.) valamint kulisszák mögötti interjúkat találsz olyan emberekkel, akik a művészeten keresztül inspirálják az életünket.

zsurnaliszta

Szabadúszó újságíróként és szerkesztőként számos cikkem jelent meg különböző magazinok hasábjain, mint az Elle, a Marie Claire, a Maxima, a Nők Lapja Egészség, a Nők Lapja Évszakok vagy a Wellness. Ezeknek a magazinos munkáknak egy része megtalálható a Lisy Writes oldalon. A nyomtatásban rovatban különböző témák szerint keresgélhetsz a cikkek között. A portfólió címkére kattintva pedig megnézheted, hogy nézett ki a teljes cikk a magazin lapjain.

» Miért angolul?

Prózai az oka. És persze, hogy a szerelemhez van köze. Az angol az a nyelv, amit otthon használunk, vagyis a megértés hídja H2B és köztem. Mindig is szerettem volna megosztani vele a történeteket, amelyekkel nap mint nap találkozom. Mivel eddig főleg magyarul írtam, kénytelen volt beérni a layout-tal és a durva fordításokkal, amelyeket a délutáni kávészünetünk alatt rögtönöztem. A vizuális élmény mellé ezentúl szöveg is társul. És még a kávészünetet sem kell megvárnia. És ki tudja, útközben az olvasók között is akadhatnak olyanok, akik hasznosnak találják majd az angol posztokat.

» Köszönet

Köszönöm azoknak a támogatását, akik idáig eljuttattak, akik a kezdetekkor láttak bennem fantáziát és lehetőséget adtak, hogy bizonyíthassak.

Marie Claire: Tóth-Szántó Krisztina

Maxima: Vasvári Judit, Zellei Dóra

Nők Lapja Évszakok: Pluhár Erika

Wellness: Rózsa Ágnes, Vígh Anita

Balázs-Piri Krisztina, Csató Edina, Fekete Andrea, Kalina Judit

Külön köszönet André Vancellnek, aki megalkotta a Lisy Writes arculatát, megálmodta az oldal vizuális világát és az ötlettől a megvalósítás pillanatáig mindenben támogatott.